|
 |
|
|
... szendereg
Csütörtökön csak csücsül
Pénteken párnára dul
Szombaton szundit szorgosan
Vasárnap horkol hangosan.
Azért varrták a csízmát,
Hogy táncoljunk benne;
Ha rongyos is, ha foltos is,
Illik a tánc benne.
Hej, guci, galaguci,
Kiguba!
Án, tán, dó,
Zsófi, Kati, nó,
Akire jön tizenhárom,
Az lesz... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... köröm,
vér csurran a karácsonyfákról, könny gömbölyül az új kalácson...
Naptámadattól naplenyugatig csendőrszurony feszül az égnek:
úgy tartják az álcsillagokkal kicifrált rongyos horizontot...
Hol most az angyal? Az, ki régen ez éjen békeszárnyat bontott?
Szuronyban szárny fennakadt és megfagyott ajkán az ének...
Magányom ablakán kinézek a Kris... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
... bölcsőnek használja, ha megházasodik, a másikat pedig meg se találta a szegény kislány.
Mezítláb járta hát az utcákat, és kicsi lábát kékre-vörösre csípte a kegyetlen hideg. Rongyos kis kötényét összefogta: egy halom kénes gyufa zörgött benne, egy skatulyát meg a kezében szorongatott. Egész álló nap hiába kínálgatta portékáját, egy szál gyufát se vettek tőle, és alamizs... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... fellegnél;
Koldussá lett a föld, kirabolta a tél.
Olyan a föld, mint egy vén koldús, valóban,
Vállain fejér, de foltos takaró van,
Jéggel van foltozva, itt-ott rongyos is még,
Sok helyen kilátszik mezítelen teste,
Ugy áll a hidegben s didereg... az inség
Vastagon van bágyadt alakjára festve.
Mit csinálna kinn az ember ilyen tájban?... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
...
Hozzád küldjük ma szívünk imádságát
Uram, ne hagyd el árva magyarod!
Ne hagyd el őket, akik téged hívnak
A mélységből kiáltva szent neved.
Megváltást váró rongyos rabjaidnak
Add meg, Uram, a napi kenyeret.
Segítsd őket, kik mindig másnak vetnek,
Kiknél az éhség elsőnek kopog,
Mert áldásodból csak akkor ehetnek,
Ha a... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... lett...
régi arcát már nem lelem.
... |
|
|
|
|
|
|
|
|
...
Hozzád küldjük ma szívünk imádságát
Uram, ne hagyd el árva magyarod!
Ne hagyd el őket, akik téged hívnak
A mélységből kiáltva szent neved.
Megváltást váró rongyos rabjaidnak
Add meg, Uram, a napi kenyeret.
Segítsd őket, kik mindig másnak vetnek,
Kiknél az éhség elsőnek kopog,
Mert áldásodból csak akkor ehetnek,
Ha a... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Lélekről lélekre Álomról álomra
II. rész
XIX. ének
Távolban nyugatról, rongyos vitorla sziluettje,
Rajza sötét habokon, kalózok harcban edzve.
Félszemű kapitány, harcos, bátor, ki egykoron hős,
Fiatalon daliás fekete, ma már ritkuló hajú, ősz.
Szíve igaz, s tér vissza hosszú idő után,
Szelleme jó lélek, új életet, test... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... várva!"
Utolsó kívánat, zord ítélet, s pálcatörés,
Fekete, s fehér golyó, szövetzsák, dobpergés.
Mi talány, mely az, mi hoz, alázott kegyelmet,
Fehér golyó, mely tartogat, rongyos életet.
Most, fekete, mi nyer, s taszít halálba, konokul,
Igazságtalan halál, kegyes hazugság, mi lehúz.
Vérfertő, s gyermeki arc nyugodt mosolya,... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... keresztjét,
De a gyilkost megint hősnek nevezték.
A férfi vért ivott s a nő velőt,
Künt a költő bőgött a bolt előtt.
Halottra adtak selymet és brokátot,
Az élő rongyos volt és vért okádott.
Virággal hintették a síri vermet,
Az élő künt a hó alatt didergett.
Hangos szóval esküdtek a koporsón,
Az élő halkan jajgato... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... bölcsőnek használja, ha megházasodik, a másikat pedig meg se találta a szegény kislány.
Mezítláb járta hát az utcákat, és kicsi lábát kékre-vörösre csípte a kegyetlen hideg. Rongyos kis kötényét összefogta: egy halom kénes gyufa zörgött benne, egy skatulyát meg a kezében szorongatott. Egész álló nap hiába kínálgatta portékáját, egy szál gyufát se vettek tőle, é... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... falutól a másikig;
Meleg ruhája nincs ugyan,
De mindazáltal éhezik.
Hol a boldogság mostanában?
Barátságos meleg szobában.
Hát a cigány?... vacog foga
A rongyos sátorok alatt;
Kopogtat a szél és bemegy,
Bár a cigány nem szól: szabad!
Hol a boldogság mostanában?
Barátságos meleg szobában.
Megölte valaki magát,
... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... velem?
16
,,Oh! bizony mit sem hajt a cseh bajnok énrám,
Kinevet, kigúnyol és félvállról néz rám,
Vagy talán hozzá még közel sem bocsátnak,
»Félre innen, rongyos!« mondják, ha meglátnak."
S nagyon elbusítá Miklóst e gondolat,
Lassan ment az utcán, sohajtott nagyokat,
Meg-megállt, szemét a föld felé meresztve,
Mint... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... nedves ugyan, a harmat megeste,
De a belsejébe csiholni * lehetne.
15
Nem is messze kellett fáradni avégett;
Csak közel találtak egy szegény csapszéket:
Szennyes is, rongyos is volt az öreg csárda,
Oda illett volna Hortobágy síkjára.
Egy szomjú kútágas ácsorgott előtte,
Bence nyerges lovát amellé kötötte;
Toldi pedig bément: sötét vol... |
|
|
|
|
|
|
|
|
MÁSODIK FEJEZET
amelyben a kisdiák pakkot kap hazulról, s egyszerre nevezetes ember lesz,
megszokja, hogy a szemek ránézzenek, aztán nagy veszélybe kerül, és az
ösztön vakmerően ügyessé teszi; végre pompás kondíciót kap, s pénzt keres
Október közepén egy szomorú és borús pénteki napon, óraközben, mint mindennap, elszaladt a pedellushoz, s megnézte a ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... szűk volt, s a végén nagy tér közepén állott az alacsony, egyemeletes, sárga épület.
A kis gőzös pöfögve ment ki mellette, s megállott jobbra az állomás előtt. Bal kézre volt a rongyos kerítésű sétatér, ahová néha ki szoktak jönni a diákok, kivált ősszel, mikor az olajbogyók érnek. Gyönyörű nagy olajfák állottak ott bent, s annak hamvas, lisztes bogyóit szerették rágcsá... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Ó, hányszor látlak mégis bennetek
Ó, hányszor látlak mégis bennetek,
kis testvérkéim, rongyos gyermekek.
Deres kertekben, ablakom alatt,
ott lázadoztok ti ijesztve, némán,
kékzubbonyos, halálra-szánt csapat,
a hóba, ködbe, fenyvesek árnyékán.
A pici kőműves mily csatakos,
milyen fakó a pöttön lakatos,
az ács fia, mint Jé... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... repedezett: körmű furcsa kicsi ember, aki a poprádi utcasarkon megfogtad a kezem s nem kérdeztél semmit, csak felsegítettél az idegen gépkocsira. - aki takargattál, enni adtál, pedig te is rongyos, te is éhes voltál, hiszen nagyon messziről, egy haláltáborból jöttél vissza - ugye tudod, hogy a te jóságodat valahol, valaki azóta már visszaadta a te anyádnak, a te nővérednek, ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... TANÍTÓNAK.
Mikor először lépsz az iskolába,
legyen arcodon Jézus nyájassága:
szólítsd köréd a kisgyermekeket,
és simogasd meg kezecskéjüket.
S ha látsz közöttük rútat, rongyosat,
gyermeki arccal búbánatosat,
ismerd meg benn a korán-szenvedőt, -
s öleld magadhoz, és csókold meg őt.
... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... lett...
régi arcát már nem lelem.
... |
|
|
|
|
|
